Tavaly ősszel meghívást kaptam a XIII. Nemzetközi Kerámia Szimpoziumra, Hódmezővásárhelyre. Az öt hetes munkaidőt "sikeresen" 2,5 hétre redukáltam aminek a következő munka lett az eredménye. A munka teljes kiegészítése még várat magára.
A fotókat Hornyák Bálint készítette.
Az elképzelésem....röviden:
Lechner Ödön a Nemzeti Építészet Mestere...Mikor kiderült számomra a Szimpozium témája, egyértelművé vált, hogy ehhez a tényhez ragaszkodni fogok.
Az egyszerűség elve vezérelt, (nem vonzott a korabeli megfogalmazás); mi lehet a legegyértelműbb kifejezési módja annak, hogy valaki a Nemzeti Építészet Mestere...?
Visszagondolva egyértelmű döntésnek tűnt, hogy a gyermekkori eszközökig – pontosabban az építőkockáig nyúlok vissza. Addig a gyermekkorig, ami már az elcsépelt „szabadság” és „tisztaság” fogalom „szimbóluma”.
Elképzeltem, ahogy egy 3-4 éves gyerek játszik az építőkockáival...és lehet, hogy életének ezen szakasza kitörölhetetlenül befolyásolja későbbi életét...Talán ez Lechner esetében nem így volt de a cél, amit kitűztem magam elé...megvalósult;
Létrehozni magamban is(!) egyfajta „utazás”-t egy gyerekkori ismerős tárggyal...Beazonosítani és azonosítani egy szakmájában elismert emberrel, egy Építésszel: Lechner Ödönnel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése